Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság

Befejezés előtt áll a Nagykunsági-főcsatorna, vízkormányzás szempontjából legfontosabb műtárgyainak rekonstrukciója, illetve fejlesztése – derült ki a munkaterület legutóbbi bejárásakor, amelyen részt vettek a beruházó KÖTIVIZIG szakemberei, a műszaki ellenőr, és a kivitelező cég vezetői.

A Komplex Tisza-tó Projekt részeként, nettó 461millió forintból megvalósítandó beruházás során megújul a Körös-völgyi vízpótlásban és az alföldi öntözési, halastavi vízigények kielégítésében meghatározó szerepet játszó főcsatorna három legfontosabb műtárgya. A főcsatorna üzemeltetésében, a vízszint szabályozásában ugyanis kiemelt jelentőséggel bírnak a 14-es számú (Örményes, Budapest–Nyíregyháza vasúti fővonal keresztezése), a 31-es (Kétpó, Bp. – Békéscsaba vasútvonal) és 34-es számú (Mezőhék, Martfű-Öcsöd közút) bögéző, azaz adott szakaszon a vízszint tartására képes műtárgyak. Ezek rekonstrukciója, fejlesztése azért indokolt, mert az üzembe helyezésük óta elhasználódtak, üzembiztonságuk csökkent. A további műszaki állapotromlás pedig veszélyeztetné a rendszer szakaszolhatóságát, kockázatossá tenné a feltöltést és leürítést, a vízszintek tartását, kilátástalanná a bögénkénti különböző igények (vízellátás, belvízbefogadás) akár egy időben történő kielégítését, s nem utolsósorban romlana a vízminőség.
A közbeszerzésen nyertes kivitelező – a VÍZÉP-Kör Kft. és a KÖTIVIÉP ’B Kft. alkotta konzorcium – bő egy éve, január 23-án vette át a munkaterületet. Tekintettel a főcsatorna számos funkciójára, a nehézségek jó része arra vezethető vissza, hogy a vállalkozásnak az építés, felújítás nagy részét a vízszolgáltatási idényen kívül kellett végrehajtania. Az eltelt egy év alatt a konzorcium a tervekben meghatározott munkálatoknak a zömét napjainkra már elvégezte. Nagyrészt elkészült, illetve még folyamatban van az említett műtárgyak al- és felvizi burkolata hibáinak kijavítása, az esetleges kiüregelődések megszüntetése, a vasbeton szerkezetek megfelelő felületkezelése, ahol szükségessé vált, a régi acélszerkezetek cseréje, új szegmenstáblák beépítése, továbbá a mozgató berendezések felújítása. Mivel a 14-es és 31-es műtárgyakkal ellentétben a 34-esnél nincs villamos hálózat, az itt létesítendő motoros zsilipmozgató rendszert napelemekkel és áramfejlesztővel kombinált vezérlőrendszer felügyeli majd.

A Nagykunsági-főcsatorna öt mondatban
A Tisza vizét a Kisköre-tározóból az Alföld középső területére szállítani hivatott Nagykunsági-főcsatorna - beleértve annak Keleti-ágát -, hat szakaszra osztva épült meg a hetvenes években. Az első 18 kilométeres szakasz 1973-ban kezdte meg működését, míg a teljes víziút 1978-ban készült el. A vízkormányzó, nagy műtárgyak szintén ezekben az években létesültek. A főcsatornának köszönhetően kialakított nagykunsági öntözőrendszer hatásterülete eredetileg 217 ezer hektár volt, jelenleg bruttó 122 ezer hektár, ami a Tisza bal partja, a Hármas-Körös és a Hortobágy-Berettyó által közrezárt terület szinte teljes egészét magában foglalja.
A Nagykunsági-főcsatorna az elmúlt évtizedek alatt nem csak az ország legszárazabb térségében gazdálkodókat szolgálta ki éltető vízzel, de a Körös-völgy vízpótlása révén elsődleges ökológiai küldetést teljesít, sőt, a belvízi vésztározásban, az árvízi átvezetésben is nélkülözhetetlenné vált, vízhiányos időszakban pedig a vízkészlet megőrzésében játszik elsődleges szerepet.