Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság

Velünk élő Tisza-tó címmel tartottak előadást kedden kollégáink a Szolnoki Főiskola Campusában. A prezentációkból a Kiskörei-tározó vízgazdálkodásban, ökológiában betöltött szerepéről tudhattak meg érdekes információkat az érdeklődök.

Elsőként Fejes Lőrinc szakaszmérnök a Kiskörei Vízlépcső mellett megépült hallépcső szerepét és funkcióját mutatta be. A képeken a kezdeti földmunkáktól kezdve a már próbaüzemben működő hallépcsőt láthattuk, amely a közeljövőben olyan egyéb funkciókkal is kiegészülhet, amelyekkel még több látogatót, szakmai érdeklődőt vonz Magyarország egyetlen ilyen jellegű létesítménye.
Lovas Attila igazgató a Kiskörei-tározó vízgazdálkodásban betöltött szerepét ismertette. Mint mondta, az évtizedek során a tározó prioritásainak sorrendje változott, de az elsődleges funkció, azaz a vízbázis teremtés továbbra is elsőséget élvez. Rámutatott arra is, hogy a jelenleg üzemelő létesítmények, amely az Alföld vízellátásában szerepet vállalnak, már a Kiskörei vízlépcső megépítése előtt valósultak meg, majd a Kiskörei vízlépcső és a Tisza-tó kialakulásával ez a rendszer még jobban felerősödött. Bemutatta a Tisza-Körös-völgyi Együttműködő Vízgazdálkodási Rendszer (TIKEVIR) működését és a vízátvezetési lehetőségeket. Előadását a KÖTIVIZIG által tervezett fejlesztési elképzelésekkel zárta, amelyek között a Jászsági-főcsatorna rekonstrukciójáról, Zagyvai-ágának megvalósíthatóságáról is szólt.
Dr. Teszárné Dr. Nagy Mariann regionális laborvezető a Kiskörei-tározó vízminőségének alakulását foglalta össze az elárasztástól napjainkig. Bemutatta azokat az élőlény típusokat, amelyek a Tisza-tó jelenlegi arculatát kialakították. Rávilágított arra is, hogy egy sekély tó típusú tározóról beszélünk, ahol a nyílt vízfelület és a növényfedettség aránya 60-40 %. Célunk, hogy ezt az arányt a további üzemelés során is fenntartsuk. Több olyan vizsgálatot is végeznek, amely a tározó vízminőségét határozza meg. Felhívta a figyelmet a KÖTIVIZIG honlapjára, ahol a vizsgálatok eredményei megtekinthetőek.
Előadásához kapcsolódott Dr. Kelemenné Dr. Szilágyi Enikő, aki a Tisza-tó vízi növényzete állományának vizsgálatát és annak szabályozását részletezte. Kolléganőnk a makrofita élőlények biodiverzitását diákon szemléltette. Problémaként vette fel, hogy vízgazdálkodási szempontból a megfelelő nyílt vízfelület és növényfedettség fenntartása nagyon fontos. Megoldásként szólt arról a vízi növényzet-szabályozási tervről, melyet igazgatóságunk készít. Kiemelte, hogy a gyérítés szempontjából meghatározó az időpont és a munkagép is.
A konferenciát szintén laboros kollégánk, Csépes Eduárd zárta, aki a Kiskörei-tározó üledéklakó árvaszúnyog lárváinak fajszintű azonosítására kifejlesztett vizsgálati lehetőségekről beszélt. Elmondta, hogy a Tisza-tó területén több mintavételi pontot jelöltek ki, ahol üledékmintákat vesznek és az ott található árvaszúnyogokat kineveléses módszerrel és kariológiai vizsgálatokkal próbálják beazonosítani. A  vizsgálatok eredményeképpen pontosabb képet kaphatunk a Tisza-tó élőlényeiről. Maga az eljárás kifejlesztése több kutató számára is fontos lehet a pontos fajmeghatározás területén.
Az előadássorozat méltó záró rendezvénye volt „A jövő vízgazdálkodási agrármérnökei”című EU projektnek, hisz egy olyan létesítményről kaptak tájékoztatást a hallgatók, amely a jövőben is fontos szerepet kap a vízkészlet-gazdálkodásban.