Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság

Befejeződött a Tisza-tó vízrendszerének első, átfogó rekonstrukciója. A három megyét – Békés, Heves, Jász-Nagykun-Szolnok - érintő beruházás hosszabb távon biztosítja a korszerű vízgazdálkodás feltételeit a térségben – hangzott el a projekt június 25-én a tiszafüredi Balneum Hotelben rendezett zárórendezvényén, amelyen részt vett Somlyódy Balázs, az OVF főigazgatója, dr. Pajtók Gábor, Heves megye kormánymegbízottja, Kovács Sándor, a JNSZ Megyei Közgyűlés elnöke, a Tisza-tó miniszteri biztosa, és több polgármester.

A 2012. decemberében megkezdődött, 5.3 milliárd forint összköltségű fejlesztés a Tiszántúli, a Közép-Tisza-vidéki és a Körös-vidéki Vízügyi Igazgatóság összefogásával valósult meg, több mint öt éves előkészítő munka után. A Komplex Tisza-tó Projekt az Európai Unió 85 százalékos támogatásával és a Magyar Állam társfinanszírozásával valósult meg.
A Közép-Tisza vidéke az ország egyik legszárazabb klímájú területe. A Tisza-tavat, más néven a Kiskörei víztározót 1978-ban éppen abból a célból építették, hogy Magyarországnak ezen az aszályveszélyes vidékén is biztosítva legyenek a korszerű mezőgazdaság feltételei.
Az éghajlatváltozás kedvezőtlen hatásai sajnos jól érzékelhetőek az Alföldön: mind gyakoribbá válnak a vízhiányos időszakok. A Tisza-tó és csatlakozó rendszerei óriási szerepet töltenek be a térség mezőgazdaság vízigényének biztosításában. Az érintett települések jólétének és fejlődésének feltétele, hogy a Tisza-tó és az onnan vizet szállító csatornák továbbra is jó állapotban legyenek.

Az elmúlt negyven év alatt a tározó több ponton feliszapolódott, emiatt már nem tudta teljes kapacitással ellátni a feladatait. A nem megfelelő áramlási viszonyok miatt a sekélyebb vizekben túl sok növény jelent meg, amelyek vízminőségi problémákat idéztek elő.
A Tisza-tó és rendszerének üzemképtelensége esetén veszélybe kerülne a térség vízpótlása. Megfelelő vízellátás hiányában megszűnne a térségben a rizstermesztés lehetősége és a tógazdasági haltenyésztés is.
Az ökológiai egyensúly fenntartása, és a térség mezőgazdasága feltételeinek hosszú távú biztosítása miatt elengedhetetlenné vált a csatornák feltöltődött szakaszainak kotrása, a szabályozó műtárgyak felújítása, valamint a vezérlő-szabályozó rendszer korszerűsítése.

A nagyszabású munka részeként új, Magyarországon egyedülálló méretű hallépcső épült a kiskörei vízlépcső és a hullámtéri duzzasztó között. Az 1371 méter hosszú ökológiai folyosó lehetőséget biztosít a halaknak, hogy szabadon közlekedhessenek a folyó és a tó között.
A Komplex Tisza-tó projekt keretében új, korszerű vezérlő-szabályozó rendszer épült ki,  megvalósult a Szarvas-Kákai szivattyútelep és az öntözőrendszer K1-es főcsatornájának, a Hortobágy-Berettyó árvízkapujának, valamint a Nagykunsági-főcsatorna kulcsfontosságú műtárgyainak rekonstrukciója is.
A Tisza-tavi mederfejlesztési munkák érintették a Kis-Tiszát, az Eger-patakot, az Aponyháti csatornát, a VIII. és X. öblítőcsatornát, a Csapói Holt-Tiszát, a Füredi-Holt-Tiszát és a Borzanatot. Lepelkotrás volt az V-ös öblítőcsatorna felső szakaszán és a VI. öblítőcsatornától egészen a Szilas-fokig, a Kőhidi-laposban és az érfűi térségben. Megvalósult továbbá a VI-os öblítőcsatorna felújítása, valamint és bekötése a Fűzfás-morotvába, a Dühös-lapos egy mélyebb területének bekötése.
Megújultak a Jászsági- és Nagykunsági-főcsatornák beeresztő műtárgyai, a kezelő épületeket is beleértve. A tó megfelelő belső áramlási viszonyainak letéteményesei, az öblítő műtárgyak (V, VI, IX, X) felújítása ugyancsak megtörtént. Sarud térségében pedig part rehabilitációja valósult meg.
A szükséges felújítások között már csak a Keleti-főcsatorna rekonstrukciója van hátra, amelyre a 2014-2020-as pályázati időszakban fog sor kerülni.