palyazat_fooldal

Magyarország

Gyengénlátóknak

Címlap Rólunk Jeles események, érdekességek Erdésznek, vízügyesnek egy a hangja

Erdésznek, vízügyesnek egy a hangja

A vízügyi szakma és az erdészek közös gondolkodását szorgalmazta több eladó a június 30-án, Szolnokon rendezett II. Erdő-víz országos konferencián annak érdekében, hogy az árvízi biztonság javítását célzó nagyvízi mederkezelési intézkedéseket a természetvédelem igényeivel és a hullámtéri gazdálkodók érdekeivel minél jobban összehangolják.

 

Mondhatni épp ideje volt megvitatni a hullámtéri erdők problematikáját, hiszen e témában az első konferenciát még 1981-ben rendezték. A megyeházán tartott találkozó fontosságát jelzi, hogy a hallgatósággal megosztotta gondolatait dr. Kállai Mária kormánymegbízott, Glattfelder Béla, a nemzetgazdasági, és dr. Bitay Márton Örs, a földművelésügyi tárca államtitkára, Somlyódy Balázs, az OVF főigazgatója, Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárkamara elnöke, dr. Borovics Attila, a NAK Erdészeti Tudományos Intézetének igazgatója, Kovács Sándor, a megyei közgyűlés elnöke, Szalay Ferenc, Szolnok polgármestere, Luzsi József,  a Magán Erdőtulajdonosok és Gazdálkodók Országos Szövetsége elnöke, Wisnovszky Károly, a NÉHIB Erdészeti Igazgatóságának vezetője, Dunai Ferenc, az ÉDUVIZIG árvízvédelmi osztályvezetője, s nem utolsósorban Lovas Attila, a házigazda KÖTIVIZIG igazgatója és Ficzere András, a KÖTIVIZIG főerdésze.

A konferencián ajánlásokat fogadtak el, amelyek a következők:

A hullámtereken olyan erdőszerkezetet kell kialakítani, ami a gazdaságos erdőgazdálkodást és az árvízvédelmi biztonságot egyidejűleg szolgálja, a jogszabályi és tervezési környezet ennek megfelelően kell kialakítani.

A nagyvízi mederben racionális, önfenntartó hullámtérhasználat kialakítása szükséges, melyre a környező ipar is alapozhat. Az erdőállományok nagymértékű csökkenésének elkerülése érdekében az árvízi vízszállításban fontos lefolyási sávokban vízkárelhárítási célú, intenzívebb erdőgazdálkodás erősítése indokolt.

Az intenzívebb technológiák mellett a kézimunka igényes hagyományos technológiák és feldolgozási folyamatok is szerepet kapnak, amelyek vidék lakosság és munkahely megtartó képességét is szinten tartják, fejlesztik.

Az árvízi biztonság érdekében ezen tevékenységek szélesebb körű alkalmazásához további kutatásokra, kiegészítő támogatásokra van szükség, amelyekre a jelen EU költségvetési ciklus támogatási tengelyeiben meg kell találni a lehetőségeket forrás biztosítására.