palyazat_fooldal

Magyarország

Gyengénlátóknak

Címlap Rólunk Jeles események, érdekességek Tíz éve tetőzött a rekord árvíz

Tíz éve tetőzött a rekord árvíz

Pontosan egy évtizede, 2006 tavaszán vonult le az az árhullám, amely Tiszakécske alatt - 270 kilométer hosszúságban - egészen a Dunáig, valamint a Hármas-Körösön Mezőtúr-árvízkaputól a tiszai torkolatig új vízállásrekordokat állított fel. Ez az árvíz azért is emlékezetes, mert hatványozott veszélyt idézett elő a gátak sorozatos megcsúszása a Körös-zugban, ami indokolta Szelevény, Tiszasas és Csépa lakosságának kitelepítését. Végül emberfeletti munkával, széles körű összefogással, és nem utolsósorban innovatív védekezési módszerekkel sikerült megakadályozni a katasztrófát.

A tízéves évforduló apropóján a BM Vízügyi Tudományos Tanács, az Országos Vízügyi Főigazgatóság és a Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság szakmai konferenciát rendezett április 21-én Szolnokon, a megyeházán.

A Tisza-völgyben hosszú ideig nem alakult ki komolyabb árvíz, aztán a folyó az ezredfordulóhoz közeledve évente megmutatta erejét. Először 1998-ban, majd 1999-ben, utána pedig 2000-ben vonultak le hatalmas árhullámok, utóbbi Kiskörétől Szolnokon át Nagyrévig haladta meg a valaha mért legmagasabb vízszinteket. 2006 kora tavaszán baljós hidrometeorológiai jelek és események sora figyelmeztette a vízügyi szolgálatot arra, hogy a Tisza ezúttal is fenyegeti a térséget. Különleges volt az az időszak, mert addig nagyon ritkán fordult elő, hogy a négy nagy folyónk (a Duna, a Tisza, a Maros és a Körösök) árhulláma egy időben találkozzon. Ezek együttes hatására Tiszakécske alatt végig a Tiszán – 270 kilométer hosszan –, a Hármas-Körösön, Mezőtúr-árvízkapu alatt új rekord vízszintek alakultak ki. Az új marosi és körösi árhullám felfelé Szolnokig, lefelé pedig a vajdasági Törökbecséig éreztette hatását. A Tisza Szolnoknál 1013 centiméteren, Tiszaugnál 946 centiméteren, a valaha mért legmagasabb szint (LNV) felett 14 centiméterrel, Csongrádnál 1033 centiméteren (az addigi LNV felett 39 centiméterrel), Szegeden 1009 centiméterrel (LNV felett 49 centivel) tetőzött. A Hármas-Körös Szarvasnál 986 centiméteres (LNV felett 32 centivel), Kunszentmártonnál pedig 1041 centiméteres vízállást (LNV felett 56 centivel) ért el.
Az árhullám a Közép-Tiszán – még azokon a szakaszokon is, ahol a maximumot nem haladta meg -, az addig mért leghosszabb ideig volt a töltések méretezésére előírt mértékadó árvízszint felett. A hosszan tartó magas vízállás miatt a töltések teljesen átáztak, tíz helyen a stabilitásukat is elveszítették, ezért sok esetben volt szükség a töltés állékonyságának biztosítására. A megtámasztást szolgáló ideiglenes védművek a legtöbb esetben kaviccsal töltött PP zsákokból épült bordák voltak, de ahol nem volt idő ezek kivitelezésére, ott a kaviccsal töltött konténerzsákokat alkalmaztunk, amelyeket katonai helikopterek szállítottak a beépítési helyeikre. A szükség szülte innovatív megoldásként ekkor próbáltuk ki az egy köbméteres műanyag konténert, amelyet üresen két ember is könnyedén a helyére tud emelni, ezután kis teljesítményű szivattyúval a folyóból néhány perc alatt vízzel feltöltve egy tonna ellensúlyt képez, sokadmagával megakadályozandó a további töltéscsúszást. 
A súlyos töltéssuvadások miatt április 21-én a védelmi bizottság elrendelte Csépa, Szelvény és Tiszasas kitelepítését. A lakók egy része azonban helyben maradt és a vízügyi szakemberek útmutatásával segédkezett a védekezésben.
A vízügyi szolgálat irányítása mellett a gyors és szakszerű beavatkozásoknak, s nem utolsósorban a védekezésben közreműködők (többek között a katasztrófavédelem, honvédség, önkéntesek) példa értékű összefogásának köszönhetően gátszakadás nem történt. Ha a megerősített védművek nem bírták volna az addig soha nem tapasztalt terhelést a Körös-zugban, az elöntésből keletkező közvetlen kár értéke megközelítette volna a 40 milliárd forintot, az újjáépítés költsége pedig ennek a többszörösét emésztette volna fel.
A 2006 tavaszi árvízi védekezés során mintegy hatmillió homokzsákot, 16 ezer tonna követ, 181 ezer köbméter földet és homokot használtak fel, összesen 123 kilométer hosszan épült töltésmagasítás, illetve nyúlgát, 50 kilométer hosszan hullámvédelem, a mentett oldali bordás megtámasztások együttes hossza pedig megközelítette az 54 kilométert. A legkritikusabb időszakban a védekezésben több mint 9 ezren működtek közre, köztük több vízügyi igazgatóság munkatársa, 1500 katona és mintegy 3000 önkéntes. A védekezés költségei a Közép-Tisza vidékén elérték a 7 milliárd forintot.
Ez az árhullám bizonyítékot szolgáltatott arra, hogy a 2000. évi rekord árvíz nem egy kiugró, több évtized múlva talán megismétlődő hidrometeorológiai tényezők egybeesésének következménye, hanem a Tisza és mellékfolyói vízlevezető képessége drasztikus romlásának eredménye.
Azóta megtörtént a súlyosan sérült töltésszakaszok helyreállítása, 2014-ben pedig befejeződött az a 3,3 milliárd forintos beruházás, amelynek eredményeképpen megközelítően 11 kilométer hosszan építették át a gátakat a Hármas-Körös jobb partján Szelevény és Mesterszállás térségében, megszüntetve ezzel magassági és keresztmetszetbeli hiányosságaikat.

A legnagyobb közép-tiszai árvízvédekezések főbb adatai2000 tavasz2006 tavasz
Tetőzés értéke (Szolnok, cm) 1041 1013
(Tiszaug, cm) 932 946
Védekezők max. létszáma 16600 9078
Beépített homokzsák (db) 8 473 860 5 795 346
Nyúlgát, töltésmagasítás (fm) 154 922 123 465

2006 Körös-zug - árvízi krónika


Április 3. A Tisza vásárosnaményi tetőzése alapján az előrejelzések az 1999. évi vízszint közeli értékeket jeleznek a Közép-Tiszán.
Április 4. A Védelmi Törzs ülésén a védelemvezető kiadja az utasítást a felkészülési szintekről, a felkészülési terveket aktualizálják, majd a délutáni órákban a várható munkákról a Szolnok alatti magasparti települések polgármestereit tájékoztatják.
Április 5. Ülésezik a Megyei Védelmi Bizottság.
Április 6. A védelemvezetői utasítás a végrehajtandó felkészülési munkákról április 12. 12 órai határidővel, mely szerint magasparti védmű építése 13 020 folyóméter, nyúlgát építése töltésen 19 540 fm, megtámasztás 2 710 fm, míg hullámverés elleni védelem kiépítése 43 371 fm hosszon szükséges.
Április 12. A megadott határidőre az előre tervezhető védelmi munkák elkészülnek, a Megyei Védelmi Bizottság ülésén pedig határozat születik a rendkívüli tiszai áradás feladatairól. Döntés születik arról, hogy a nyíregyházi védelmi osztag kirendelése április 13-tól válik szükségessé.
Április 13. Az előrejelzések szerint Szolnoknál a vízszint április 14-én meg fogja haladni a mértékadó árvízszintet (MÁSZ), ezért a vezetés javaslatot tesz a rendkívüli készültség elrendelésére az OMIT felé, amit a Megyei Védelmi Bizottság határozatban megerősít.
Április 14. A vízszint eléri a MÁSZ-t, ezért 13 órakor kihirdetik az árvízi veszélyhelyzetet és a rendkívüli árvízvédelmi készültséget.
Április 15. Az újabb tiszai árhullám miatt új előrejelzés és felkészülési szint: az árvízszint a Körös-zugban a korábbi maximum felett várható.
Április 16. A Körösök vízgyűjtőjén hullott csapadék miatt új előrejelzés és felkészülési szint a Hármas-Körös vonatkozásában is. Ennek alapján a 10.08. szakaszon 9,5 km hosszon megkezdődik a töltésmagasítás kiépítése.
Április 18. Megjelenik az első töltéscsúszás Tiszaug térségében (nyomópadka).
Április 19. Befejeződnek a töltésmagasítási munkálatok a Körös-zugban.
Április 21. Reggel 9 órakor a Hármas-Körös jobb partján, a 0+500 szelvényben 90 méter hosszan megcsúszik a töltés, a csúszás felső széle a koronaélben található. 9 óra 50 perckor az első helikopter megkezdi a bevetést. Délben repedés jelenik meg a korona középvonalán, ezért a védelemvezetés javaslatot tesz Szelevény, Csépa és Tiszasas kitelepítésére, amelyet a Megyei Védelmi Bizottság elfogad és 14 óra 30-kor kihirdetik a
kitelepítés elrendelését. Az este folyamán 750 katona, 12 PTSZ, 6 komp és 8 helikopter dolgozik a bevédésnél. A Körös-zugban éjszaka bekövetkezik a tetőzés, melynek a várható időtartama 2-3 nap.
Április 22. A Hármas-Körös jobb partjának 10+400 szelvényében, Szelevény közelében, majd a 13+100 szelvényben, Istvánháza térségében is megcsúszik a töltés. A lokalizációs vonalak megépítése szükségessé válik, ezért feláll a Lokalizációs csoport és elindulnak az ellenőrző mérések. Az OMIT pontosítja a feltételezett elöntési szinteket.
Április 23. Megkezdődnek a lokalizációs védvonal építési munkálatok. Újabb töltéscsúszás jelentkezik, ezúttal a Hármas-Körös jobb parti, 0+700-as szelvényben. A Megyei Védelmi Bizottság módosítja a kitelepítéssel kapcsolatos rendeletét: a 86 méter tengerszint felett fekvő településrészekre visszatelepülhetnek a lakosok. Szükségessé válik lokalizációs koordinátor bevonása, ezért dr. Csonki István, a KDT-KÖVIZIG igazgatója a helyszínre érkezik és megtörténik a lokalizációs művek helyszíni pontosítása.
Április 24. Véglegesítik a lokalizációs tervet.
Április 25. Újabb két töltéscsúszás történik a Hármas-Körös jobb partján, ezúttal Mesterszállás térségében válik szükségessé az azonnali beavatkozás.
Április 27. Az eddig észlelt töltéscsúszások stabilizálódni látszanak. A lokalizációs védvonalak megépítése 10 helyszínen befejeződik. A védművek közül 6 070 méternyi 75 ezer köbméter földből épült, míg a fennmaradó 1 570 méter homokzsákok felhasználásával készült el.
Április 28. Ezúttal Lakitelek közelében csúszik meg a töltés.
Április 29. Megkezdődik a lokalizációs művek véglegesítése.
Május 1. Még mindig nincs vége a csúszásoknak, most Istvánháza mellett történik töltéscsúszás.
Május 5. A Megyei Védelmi Bizottság engedélyezi, hogy a kitelepített falvak lakói visszaköltözzenek
otthonaikba.
Május 9. Megszűnik az árvízi veszélyhelyzet.

Archív felvételeink 2006 tavaszán, a Hármas-Körös jobb partján, Csongrád-Nagyrét térségében (0+500 töltéskilométer szelvényben) bekövetkezett rézsűcsúszás bevédésének mozzanatait örökítették meg.

A védekezésről, a Szolnok Tv által készített film az alábbi linken érhető el: https://www.youtube.com/watch?v=wGqn66Voz5w

Szakmai konferencia a megyeházán az emkékezés jegyében

A tíz évvel ezelőtti sikeres védekezés kapcsán a BM Vízügyi Tudományos Tanács, az Országos Vízügyi Főigazgatóság és a Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság szakmai konferenciát rendezett április 21-én Szolnokon, a megyeházán.

Az esemény mintegy száz résztvevőjét a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal nevében dr. Berkó Attila főigazgató üdvözölte, majd Kovács Sándor, a megyei közgyűlés elnöke, dr. Juhász Tünde, Csongrád megyei kormánymegbízott, Kovács Ernő, Bács-Kiskun megyei kormánymegbízott és dr. Váradi József, a BM Vízügyi Tudományos Tanács elnöke mondott köszöntőt. A konferenciát dr. Hoffmann Imre, a Belügyminisztérium vízügyi és közfoglalkoztatási helyettes államtitkára nyitotta meg.
A Körös-zugban tíz évvel ezelőtt történteket Varga László, a KÖTIVIZIG nyugalmazott igazgatója, a védelem akkori vezetője és Pánczél Ferenc, Szelevény polgármestere idézte föl, Ivaskó Lajos, a KÖTIVIZIG árvízvédelmi osztályának nyugalmazott vezetője pedig a 2006 tavaszi védekezés fontosabb fázisait elevenítette fel.
Láng István, az OVF főigazgató-helyettese az árvízvédelmi biztonság utóbbi évtizedben bekövetkezett változásairól, az előttünk álló feladatokról tartott előadást, míg Rolkó Zoltán ezredes, az MH 86. Szolnok Helikopter Bázis parancsnokhelyettese és Kovács István nyugalmazott vezérőrnagy, a szentesi műszaki alakulat egykori parancsnoka a honvédség védekezésben játszott szerepét vázolta. Nagy Attila tű. alezredes, a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság polgári védelmi főfelügyelője szervezete kitelepítéssel kapcsolatos feladatait tekintette át, Busi László r. ezredes, a Tiszai Vízrendészeti Kapitányság vezetője pedig a vízirendőrség árvízi teendőiről szólt.
Dr. Nagy László, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Építőmérnöki Karának docense előadásában a Körös-zugi töltéscsúszások, rézsűsuvadások geotechnikai vizsgálatainak fontosabb megállapításait elemezte, majd Lovas Attila, a házigazda KÖTIVIZIG igazgatója a térségben az elmúlt tíz évben megvalósult helyreállításokról és árvízvédelmi fejlesztésekről adott tájékoztatást.
Az esemény záróakkordjaként dr. Hoffmann Imre, a Belügyminisztérium közfoglalkoztatási és vízügyi helyettes államtitkára Lovas Attila társaságában elismeréseket adott át a 2006 tavaszi védekezéskor kiemelkedő teljesítményt nyújtó szereplőknek. Az erre az alkalomra készített emlékplakettet – Györfi Sándor Munkácsy-díjas szobrászművész, Magyarország Érdemes Művésze alkotását -, valamint emléklapot dr. Csonki István, a Közép-Dunántúli Vízügyi Igazgatóság igazgatója, Felkai István, a KÖTIVIZIG szakaszmérnöke, a FETIVIZIG Védelmi Osztaga nevében Bodnár Gáspár igazgató, Kovács Antal nyugalmazott pv. alezredes, Kovács Pál, a KÖTIVIZIG Regionális laboratóriumának biológusa, Németh Miklós, a KÖTIVIZIG szakaszmérnöke, Rávai László, a KÖTIVIZIG kerületi felügyelője, Terecskei Tibor nyugalmazott vezérőrnagy és Tóth Tamás, a KÖTIVIZIG szakaszmérnök-helyettese vehette át.
Zárszó gyanánt Jakus György, az OVF szakértője és dr. Kállai Mária, Jász-Nagykun-Szolnok megye kormánymegbízottja osztotta meg gondolatait.
A konferencia állófogadással ért véget.