palyazat_fooldal

Magyarország

Gyengénlátóknak

Dr. Bancsi Istvánra emlékezünk

Dr. Bancsi István, a Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság Regionális Laboratóriumának egykori vezetője - életének 70. évében - június 8-án elhunyt.

 

Dr. Bancsi István Hosszúpályiban született 1946. november 6-án. Általános- és középiskolai tanulmányai után 1971-ben szerzett „okleveles hidrobiológus – okleveles biológia szakos középiskolai tanári” diplomát, a Kossuth Lajos Tudományegyetem Természettudományi Karán. 1973-ban pályakezdő biológus házaspárként feleségével (B. Tóth Máriával 2014†) együtt kerültek a KÖTIVIZIG Kiskörei Laboratóriumába. Dr. Bancsi István közreműködött a Tisza-tó megszületésénél, munkatársaival vizsgálta a tározó nitrogén és foszfor forgalmát, életre hívta a kiskörei laboratóriumot, ahol közösséget épített.
Valamit létrehozni a semmiből, ez mindig embert próbáló feladat! Neki sikerült, hiszen a mai napig működik a kiskörei laboratórium, és ma is az általa megálmodott és megvalósított vízminőségi monitorozás folyik a Tisza-tavon.
1979-ben laboratóriumvezetőként került Szolnokra, a KÖTIVIZIG Regionális Laboratóriumába. Mindig szerette a kihívásokat. 1988-ban megírta és kiadta a „Kerekesférgek (Rotatoria) határozókönyv” két kötetét. Számos publikáció, könyvfejezet és tanulmány fűződik nevéhez. A kilencvenes évek elején, Sarudon 10 éven keresztül szervezte és folytatta kollégáival a nyurgaponty szaporítási programot. Az előállított nyurgaponty ivadékot a származási helyükre juttatták vissza a tározótérbe, ezzel elősegítve a tiszai őshonos halfaj szaporodását.
2000-ben a tiszai cianid és nehézfém szennyezés során, dr. Bancsi István megszervezte a napi 24 órás mérés-sorozatot a Tisza hossz-szelvényében Tokajtól Csongrádig, a cianid csóva levonulása idején. Koordinálta a társlaboratóriumok (ÁNTSZ, Környezetvédelmi Felügyelőség, VIZIG) mérési eredményeinek összesítését, kiértékelését. Elindította a Tisza-tó növényzetszabályozási munkálatait. Saját kísérleteket végzett egy vízi növények csírázását gátló szerrel (CASORON GSR), amelynek használatával sikerült növénymentessé tenni a Tisza-tó hajózási útvonalait. A kísérletek eredménye a későbbiekben bármely víztest esetén alkalmazható volt, ahol a vízi növényzet túlburjánzása problémát jelentett. Elvitathatatlan érdemeket szerzett a Tisza hossz-szelvény vizsgálatok szervezésében és lebonyolításában, amelynek segítségével megismerhetővé váltak a Tisza egész magyarországi szakaszára jellemző kémiai és hidrobiológiai folyamatok.
Folyamatokban gondolkodott, széleskörű szakmai tudását képes volt közérthető módon megosztani - amire csak az igazán szintetizáló elmék képesek. Tudományos munkássága mellett igazi „terepember” volt, óriási helyismerettel rendelkezett. Nagy hangsúlyt fektetett a közösség építésére, szervezője volt több laborkirándulásnak, igazi társasági ember volt. Korrekt, tisztességes főnök volt. Megkövetelte a színvonalas munkát, de munkatársaival, beosztottjaival emberséges volt.
2007-ben vonult nyugdíjba, közel 35 év után. Csak rövid ideig élhette nyugdíjas éveit. Nagy űrt hagyott maga után. Tudományos tevékenysége, publikációi, kutatási eredményei tovább őrzik a nevét. Munkássága példát jelent a fiatalabb generáció számára.
Nyugodjon békében!