palyazat_fooldal

Magyarország

Gyengénlátóknak

Címlap Közérdekű A Tisza-tavi gátzárról jogász szemmel

A Tisza-tavi gátzárról jogász szemmel

Igazgatóságunk sok észrevételt kapott a Tisza-tó burkolt bal parti árvízvédelmi töltése egy szakaszának augusztus 4-i lezárása miatt.  Az erről szóló első, augusztus 2-i tájékoztatónkban is hangsúlyoztuk, hogy az intézkedés a kerékpárosok védelme érdekében született, amit a közelmúltban bekövetkezett balesetek tettek indokolttá. Miután többen sérelmezik az igazgatóság eljárását, ezúttal ennek jogi hátterét világítjuk meg. A KÖTIVIZIG illetékességi területén lévő, állami tulajdonú, a kizárólagos nemzeti vagyonba tartozó elsőrendű árvízvédelmi töltéseken a gépjárművel történő közlekedést igazgatóságunk vagyonkezelőként engedélyezi, az alábbi jogszabályi rendelkezésekre figyelemmel:
A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 47. § 8. pontja szerint közforgalom elől elzárt magánút: a sorompóval, kapuval vagy más fizikai eszközzel lezárt, vagy "Mindkét irányból behajtani tilos" jelzőtáblával és a "magánút" feliratot tartalmazó kiegészítő táblával jelzett út, amely az ingatlan-nyilvántartásban magánútként van bejegyezve;
A 32. § (1) bekezdése értelmében az úthálózat közutakból és a közforgalom elől el nem zárt magánutakból áll. Az országos közutak az állam tulajdonában, a helyi közutak a települési vagy területi önkormányzatok tulajdonában vannak. Magánútnak minősülnek a természetes személyek és a jogi személyek tulajdonában álló területen lévő utak. Magánútnak minősül továbbá az állam vagy az önkormányzat tulajdonában álló területen lévő, közforgalom elől elzárt út, továbbá az állam tulajdonában, valamint a vízügyi igazgatási szerv kezelésében lévő elsőrendű árvízvédelmi fővonalakon a kerékpáros forgalom számára megnyitott út.
Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 2. § 13. pontja értelmében közterület: közhasználatra szolgáló minden olyan állami vagy önkormányzati tulajdonban álló földterület, amelyet az ingatlan-nyilvántartás ekként tart nyilván.
A vizek és a közcélú vízilétesítmények fenntartására vonatkozó feladatokról szóló 120/1999. (VIII. 6.) Korm. rendelet 7. § (1) bekezdése szerint a fenntartási feladatok ellátása és az árvízvédelmi töltés védelme érdekében a töltésen, valamint a töltés lábvonalától, annak mindkét oldalán számított 10-10 méteres védősávon (töltésmenti sávon) belül nem szabad olyan tevékenységet végezni, amely a talaj szerkezetét, szilárdságát, összetételét megbontaná, illetve hátrányosan megváltoztatná, annak elszennyeződését eredményezné.
(2) Az árvízvédelmi töltésen és az (1) bekezdésben meghatározott védősávon belül a fenntartó hozzájárulása szükséges különösen a járműközlekedéshez, kivéve a kerékpárral való közlekedést, állatok legeltetéséhez, hajtásához - a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 18. §-ának (4) bekezdésében foglaltak figyelembevételével - anyagok ideiglenes tárolásához.
(3) A fenntartó a (2) bekezdésben említett hozzájárulást a használattal arányos, a fenntartási költségek részleges ellentételezését szolgáló díj megfizetéséhez kötheti.
(4) Az (1) és (2) bekezdésben meghatározott rendelkezések megszegése esetén a fenntartó, a jogellenes magatartás jellegétől függően köteles
a) intézkedés végett az arra hatáskörrel rendelkező államigazgatási szervet megkeresni, illetve
b) bírósági úton eljárni annak érdekében, hogy a megsértett alanyi jogot a bíróság állítsa helyre, illetve a jogellenesen eljárót az attól való tartózkodásra vagy meghatározott magatartásra kötelezze,
c) szabálysértési eljárás megindítását kezdeményezni, ha annak feltételei fennállnak.
(5) Árvízvédelmi töltésen vezetett közút, vasút, kerékpárút esetén e rendeletben foglaltakat a közös rendeltetésnek megfelelően, az árvízvédelmi biztonság figyelembevételével kell alkalmazni.
A vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó általános szabályokról szóló 147/2010. (IV. 29.) Korm. rendelet 38. § (2) bekezdése alapján a nem közúti közlekedés célját szolgáló töltéseken létesített koronaburkolatnak a töltés kezelője által a töltés fenntartása szempontjából meghatározott feltételeknek, valamint a védekezés és a vízgazdálkodás üzemi igényeinek meg kell felelnie.
(3) A közúti közlekedés céljait nem szolgáló árvízvédelmi töltésen csak a kerékpárforgalom, illetve a fenntartással, árvízvédekezéssel és természetvédelmi kezeléssel kapcsolatos közlekedés folyhat. Ezt meghaladó, a (2) bekezdésben meghatározott szempontoknak megfelelő közlekedés csak az árvízvédelmi töltés kezelőjének egyedi hozzájárulásával történhet.
Ebben az évben már több panaszos levél is érkezett a Tisza-tó bal- és jobb parti árvízvédelmi töltésén kerékpározó turistáktól, mely szerint a gépjárművel közlekedők nem veszik figyelembe a kerékpárosokat, veszélyeztetik a közlekedésüket, leszorítják őket, melynek során sajnálatos módon személyi sérülés  is előfordult.
Többek között ezért született meg a döntés, hogy a Tisza folyó bal parti árvízvédelmi töltésén, a 163+708 (Tiszaszőlős) és a 169+448 (Tiszafüred-Örvény) töltéskilométer szelvényekben elhelyezett, kerékpárosok részére átjárható gátkapukat augusztus 4-én, 8 órától lezárjuk. Ezzel párhuzamosan a Tisza folyó bal parti árvízvédelmi töltés 169+020 tkm. szelvényében a gépjárműforgalom áthaladásának megakadályozása céljából a töltéskoronán két darab betonelemet helyezünk el. Erről a KÖTIVIZIG honlapján augusztus 2-án tájékoztatást adtunk.
Ezt követően a zárással érintett települések önkormányzatait (Tiszafüred, Tiszaszőlős, Tiszaderzs, Abádszalók), az érintett kikötő üzemeltetőket (Albatrosz Kikötő, Kormorán Kikötő, Szabics Kikötő) és társszervezeteket (Magyar Turizmus Zrt. Tiszafüredi Regionális Marketing Igazgatósága, Tisza-tavi Sporthorgász Nonprofit Kft., Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság, Tiszai Vízirendészeti Rendőrkapitányság) augusztus 4-én tájékoztattuk a zárással kapcsolatosan, kérve őket a továbbiakban történő együttműködésre és tájékoztatásra. Az Albatrosz kikötőnél (Tiszafüred), valamint a tiszaderzsi rámpánál tájékoztató táblát helyeztünk ki a zárással kapcsolatosan.
A KÖTIVIZIG fokozott figyelmet fordít arra, hogy az árvízvédelmi töltéseken gépjárművel történő közlekedés csak az előírásoknak megfelelő módon és mértékben, a megengedett célból történjen.  Igazgatóságunk szigorúan szabályozza a töltésen történő közlekedésre jogosító egyedi engedélyek kiadásának feltételeit, a vonatkozó szabályozás értelmében a KÖTIVIZIG járművei és kerékpár, segédmotoros kerékpár valamint hatósági jelzés (forgalmi rendszám) viselésére nem kötelezett gépjármű kivételével - a védtöltésen csak engedéllyel rendelkező járművek közlekedhetnek, tartózkodhatnak. A közlekedési engedély a kikötők, szabadvízi strandok és horgászhelyek megközelítését teszi lehetővé. A közlekedési engedély személy- és áruforgalom lebonyolítását szolgáló átmenő célú közlekedésre nem érvényes, ilyen célú közlekedésre az árvízvédelmi töltéskorona igénybevétele tilos.
A kiadott gátközlekedési engedélyek továbbá tartalmazzák az engedélyes kötelezettségeit, és az alábbi tájékoztatást:  
- Az igazgatóság jogosult arra, hogy év közben külön bejelentés nélkül a töltések védképességének megőrzése, karbantartási munka, vagy egyéb indokkal, a töltésen történő közlekedést korlátozza, megtiltsa.
- A gát-sorompóval, tiltótáblával, vagy egyéb módon lezárt védtöltésre, az engedély kiadásának dátumától, érvényességi idejétől függetlenül az engedély területi hatálya érvényét veszíti.

A töltéskoronán kialakított szilárd burkolat, és maga az árvízvédelmi töltés a fent kiemelt jogszabályi rendelkezések értelmében nem minősül sem közútnak sem közterületnek. Az ingatlanok megközelítésével kapcsolatban álláspontunk az, hogy az érintett ingatlan- tulajdonosoknak kellene ezzel kapcsolatban megállapodni, mégpedig a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény telki szolgalomra irányadó rendelkezéseire figyelemmel. ( Ptk. 5:160. § (2) Ha valamely föld nincs összekötve megfelelő közúttal, a szomszédok kötelesek tűrni, hogy az ingatlan mindenkori birtokosa földjeiken átjárjon.
5:161. § (1) A telki szolgalom szerződéssel való létesítésére az ingatlan haszonélvezetének alapítására vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.
(2) Telki szolgalmat az ingatlan tulajdonosa egyoldalú nyilatkozattal a saját javára is alapíthat.
(3) Elbirtoklással szerzi meg a telki szolgalmat az ingatlan birtokosa, ha a másik ingatlan használata ellen annak birtokosa tizenöt éven át nem tiltakozik. Szívességből vagy visszavonásig engedett jog gyakorlása nem vezet elbirtoklásra.
5:162. § (1) A szolgalom gyakorlása nem vezethet mások, különösen a szolgalommal terhelt dolog használója jogainak szükségtelen sérelméhez.)
Az árvízvédelmi töltésen történő közlekedés nem kötelező, a gátközlekedési engedély megvásárlásával a közlekedő elfogadja az abban foglalt feltételeket. Sajnálatos módon az engedéllyel rendelkezők annak megváltása előtt nem olvassák el az engedély használatával kapcsolatos szabályokat, és ezért a többségük be sem tartja azokat, illetve amikor az igazgatóság él a jogszabályban, valamint az engedélyben meghatározott jogaival, valamint eleget tesz az ott meghatározott kötelezettségeinek, akkor nem fogadják el e döntéseket, pedig kellő körültekintéssel és tájékozódással pontosan megismerhetők a töltésen történő közlekedés feltételei.
Természetesen a mentők, tűzoltók, rendőri szervek részére amennyiben ez indokolt és szükséges, biztosítjuk az átjárást.
Az érintett árvízvédelmi töltésszakasz lezárására az engedélyekben és az irányadó jogszabályokban foglaltak minél hatékonyabb betartása érdekében került sor, figyelemmel arra, hogy nem kívánjuk ellehetetleníteni a Tisza-tó körül történő engedélyezett közlekedést, de amennyiben jelen lezárás nem lesz kellően hatékony a szabályok betartása érdekében, az igazgatóság vizsgálja a kezelésébe tartozó területen elhelyezett kerékpárosok részére átjárható valamennyi gátsorompó zárási lehetőségét.