Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság

Az üzemirányítási és a monitoring hálózat fejlesztése című projekt eredményeképpen létrejött Tisza-völgyi Árvízvédelmi Elemző Központ (TÁREK) gyakorlatát tartották meg november 19-én a tiszai vízügyi igazgatóságok és az OVF részvételével, szolnoki központtal.

A Tisza-völgyében élő, mintegy másfél millió ember árvízi biztonsága javul az Országos Vízügyi Főigazgatóság, a Felső-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság, az Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóság és a Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság konzorciumában megvalósított, Az üzemirányítási és a monitoring hálózat fejlesztése című projektnek köszönhetően. A Tisza és hazai vízgyűjtője monitoring rendszerének, valamint az árapasztó tározórendszer üzemirányításának fejlesztését az Európai Unió és a Magyar Állam 2,5 milliárd forintos támogatása tette lehetővé.
A 2019-ben befejezett projekt a 6 Tisza menti vízügyi igazgatóság működési területén lévő vízgazdálkodási létesítmények üzemeltetésével kapcsolatos egységes monitoring rendszer fejlesztését, összekapcsolását szolgálta, így védekezés esetén a gyűjtött adatokból futtatott számítógépes modellek segítségével megalapozott közgazdasági döntések hozhatók, a szükséges szakmai beavatkozások pedig jól időzíthetők.
A projekt révén létrejött Tisza-völgyi Árvízvédelmi Elemző Központ (TÁREK) és az Országos Műszaki Irányító Törzs (OMIT) közös, a teljes Tisza-völgyre kiterjedő törzsvezetési gyakorlatot tartott november 19-én. Ennek során egy feltételezett, a Tiszán és egyes mellékágain (Szamos, Sajó-Hernád) az LNV és a MÁSZ szinteket meghaladó rendkívüli árhullám vonult le. A védekezésben a TÁREK csoport - mint már az OMIT-hoz rendelt - szakcsoportként funkcionált, figyelemmel kísérte az árhullám levonulását és a szükséges modellezési feladatokat rendre elvégezte. A gyakorlat alkalmával a TÁREK szakcsoport két helyszínen, a Felső-Tiszán (Beregi, Szamos-Krasznaközi, valamint Cigándi árapasztó tározók) illetve a Közép-Tiszán létesített árapasztó tározók (Nagykunsági, Hanyi-Tiszasülyi, Tiszaroffi, valamint a Sebes- és Kettős-Körös deltájában található Mérgesi szükségtározó) megnyitására tett műszakilag és gazdaságilag egyaránt megalapozott javaslatot.
A javaslatokat a Védelemvezetők Műveleti Tanácsa a virtuális térben kiértékelte és a gyakorlat során szerzett konklúzióit levonta.
A gyakorlat kiváló alkalom volt a rendszer alkalmazhatóságának tesztelésére, az esetlegesen a rendszerben lévő hibák, hiányosságok feltárására és a védekezésben résztvevő szervezetek (OVSZ, OMIT, vízügyi igazgatóságok) összehangolt együttműködésére.
Az ágazat vezetése a gyakorlatot sikeresnek értékelte és a Tisza-völgyi Árvízvédelmi Elemző Központot a jövőben levonuló árvizek kártételei elleni védekezés egyik fontos rendszerelemének tartja.