palyazat_fooldal

Magyarország

Gyengénlátóknak

Címlap Tisza-tó Tisza-tó vízrendszere Tisza-tavi kerekasztal a hogyan továbbról

Tisza-tavi kerekasztal a hogyan továbbról

Immár 20 esztendős az a kormányhatározat, amely két évtizedre – 89,25 mAf szinten - rögzíti a Kiskörei-tározó maximális üzemvízszintjét.

Többek között erről, s a mindenkori téli vízszintről rendeztek Abádszalókon kerekasztal-beszélgetést december 6-án, amelyen részt vett dr. Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter.
Az eseményen Fejes Lőrinc, a Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság kiskörei szakaszmérnöke részletes tájékoztatást adott a Tisza-tó hasznosításában érdekeltek változatos, olykor egymással ellentétes igényeiről, valamint a tó vízkészlet-gazdálkodásával szemben támasztott elvárásokról (pl. mezőgazdasági vízellátás, turizmus, természetvédelem, energiatermelés, Szolnok város ivóvíz ellátása, a Körös-völgy ökológiai vízpótlása). Ismertette az érvényben lévő vízjogi üzemeltetési engedély által előírt nyári és téli duzzasztási vízszinteket, amely szerint a téli vízszint a Kisköre-felső vízmércén mérve 1,15 – 3,05 méterrel lehet alacsonyabb a 725 plusz-mínusz 5 centiméteres nyári vízszinttől. (Jeges árvíz levezetése esetén 2,05 – 3,05 méterrel lehet alacsonyabb, normál téli időszakban pedig 1,15 – 2,05 méterrel lehet alacsonyabb a nyári vízszinttől.)
A jeges árvíz hordozta veszélyekkel, lényegében a magasabb téli vízszintnél fennálló, a tározó körüli 13 település élet- és vagyonbiztonsági kockázatának növekedésével indokolta, hogy miért van szükség a téli vízszint alkalmazására. Elmondta, hogy az elmúlt 35 évben miképpen alakult a Tisza-tó téli vízszintje, figyelembe véve az érdekeltek igényeit. Így azt is, hogy az ideivel együtt eddig már négy alkalommal volt kombinált téli vízszint a Tisza-tavon (legutóbb 2006-2007 telén), amikor a 2-3 hétig tartó alacsonyabb téli vízszintnél (560 +10 cm) az érdekeltek elvégezhették a fenntartási, fejlesztési munkákat, majd ezt követően a magasabb téli vízszintre (610 +10 cm) duzzasztották fel a tározót. Megjegyezte: az eredeti megállapodás szerint csak 3-5 évenként lett volna beállítva az alacsonyabb téli vízszint, a fenntartási munkák elvégzése érdekében.
A kiskörei szakaszmérnök tájékoztatta a jelenlévőket a KÖTIVIZIG által a korábbi években és az idei, folyamatban lévő, különböző téli vízszinteknél elvégzett légi és földi mérések eredményéről, a Tisza-tó egyes víztereiben bekövetkezett vízszintcsökkenés eltérő mértékéről, ami több holtágban és medencében sem éri el az 1 métert.
Felhívta a figyelmet a „Kiskörei-tározó (Tisza-tó) hasznosításának átértékeléséről és a fejlesztés javasolt fő irányairól” szóló 2048/1993. (XI. 18.) Kormányhatározatra, ezzel kapcsolatban az egyik legfontosabb kérdésnek nevezte: hogyan tovább a nyári és a téli vízszintekkel a Tisza-tavon?
Fejes Lőrinc végül bejelentette: a hasznosítók elvégezték a fenntartási munkákat, így december 7-én megkezdődhetett a Tisza-tó feltöltése a magasabb téli vízszintre (620 -10 cm), amelyet az ütemterv szerint december 18-ig hajtunk végre.
A KÖTIVIZIG Regionális Laboratóriuma 1974 óta végzi a Kiskörei-tározó vízminőségi monitorozását – mondta hozzászólásában Dr. Teszárné dr. Nagy Mariann, a labor vezetője. Hozzátette: 2007 óta állami feladatként látják a tározó EU Víz Keretirányelv szerinti speciális monitorozását is. A fizikai-kémiai jellemzők mérése mellett a biológiai élőlénycsoportok mennyiségi és minőségi vizsgálatára kerül sor. A növényzet terjedési ütemének nyomon követését, minden vegetációs időszakban GPS felmérések segítségével végezik.
Elhangzott: a labor a jelenlegi téli időszakban 1,3 millió forint értékben végez vízminőségi méréseket a Tisza-tavi Sporthorgász Közhasznú Nonprofit Kft. részére - térítésmentesen. Ez 50 darab behozott vízmintára vonatkozik. A mintát azokról a helyekről veheti a sporthorgász kft., amelyeket a halak áttelelése szempontjából kritikusnak tart. A laboratórium 20 olyan paraméterre vizsgálja a behozott vízmintákat, amelyeket a kft. halélettani szempontból fontosnak tart.
Kovács Pál, igazgatóságunk regionális laboratóriuma biológiai csoportvezetője emlékeztetett: 1986 óta minden ősszel – az éppen aktuális vízszintcsökkentés idején – elvégzik a tározói halállomány levonulásának vizsgálatát, idén pedig fokozott figyelmet fordítottak ennek nyomon követésére. A négy nagy medence (Valki-, Poroszlói-, Sarudi-, Abádszalóki-) mellett sor került az élő Tisza felmérésére is. Éppen a jelentősebb vízszintcsökkentés miatt a november 6-7-i felmérések után november 22-én és 28-án ismételt próbahalászatokat végzett a laboratórium, s ezekre meghívtak minden érintett szervezetet.
A felmérések eredményeképpen az a vélemény alakult ki, hogy a jelentősebb vízszintcsökkentés hatására „lekényszerített” halállomány, a mélyebb természetes és mesterséges telelőhelyekre húzódott. A már megkezdett újabb vízszintemelés pedig biztosíthatja a halállomány biztonságos áttelelését.
A halbiológus szakember rendkívüli eredménynek nevezte, hogy az az ivadékmennyiség is a mélyebb vízterekbe került, amelyik egyébként „önként” nem hagyta volna el a medencék 20-30 centiméteres víztereit, így a hihetetlen mennyiségben jelenlévő vízimadarak táplálékául vált volna.
A felmérések halfaunisztikai hozadékából említésre méltó, hogy soha nem tapasztalt mennyiségű réti csík és compó került elő minden medencéből – hangsúlyozta Kovács Pál. Hozzáfűzte: ugyanilyen örvendetes a menyhalak gyakoriságának növekedése. A horgászok által kedvelt halfajok (keszegfélék, ponty, csuka, süllő) egészséges, jelentős állományai kerültek elő, természetesen térben és időben eltérően.

Képeink a Tisza-tó területén található kikötőkben, strandokon a Kisköre-felső mértékadó vízmércén mért 560 cm-es (alacsonyabb) téli vízszintnél végzett fejlesztési, karbantartási munkák egy részét örökítették meg. Így sor került a Szalók Yacht Klub kikötőben kikötő cölöpök kialakítására, a hullámtörő kőmű szükség szerinti rendezésére, az abádszalóki szabadvízi strandon szintén a hullámtörő kőmű szükség szerinti rendezésére, partvédőmű kialakítására, az elpusztult kagylók héjainak eltávolítására, illetve 100 köbméternyi föveny és mosott kavics kihelyezésére, a tiszaderzsi, a tiszaörvényi Kormorán, és tiszaszőlősi Katamarán kikötőben pedig a sólyapálya meghosszabbítására. Megtörtént az örvényi Szabics kikötőben belső kikötő öböl bejárórész kotrása, továbbá Tiszanána-Dinnyéshát kikötőben belső kikötő öböl bejárórész kotrása.