Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság

Vízügyi múltunk egyik meghatározó eseménye 1876. március 24-én történt, amikor a megáradt Tisza átszakította a taskonyi védőgátat. A medréből kilépett folyam két ember és 287 jószág életét követelte, 23 községben pedig 1206 házat döntött romba.

A víz által körülvett Tiszahalász 415 lakosa tehetetlenül várta a pusztulást. A veszélyről értesülve Hartl Ede, a szatmári püspökség hídvégi uradalmának bérlője - életét nem kímélve - sietett a bajba jutott emberek megmentésére. A 800 éves falu megsemmisült, de az emberek mind partot értek.
Hartl Edét önfeláldozásáért, emberbaráti segítségnyújtásáért 1880. november 18-án Ferenc József Magyarország nemeseinek sorába emelte. A falu pusztulása után segítette a tiszahalásziak életének újrakezdését, 1879-ben saját pénzén védőgátat építetett Sarudon és magára vállalta az immár Lőrincfalva néven a magyaradi pusztán újjáépülő község iskolájának és tanítójának költségeit. Az önzetlen ember sosem feledkezett meg a szegényekről. Végrendeletében nagyobb összeget hagyott az egri betegápoló „Irgalmas nénékre”, felesége, Poldrugách Lujza pedig alapítvány létrehozásával segítette az egri koldulás megszüntetését.
Hartl Ede nevét ma a Tisza árvízi hajósaként ismerik. A KÖTIVIZIG együttműködésével az Óhalászi-szigetet 2010. májusban emlékhellyé alakították, novemberben pedig igazgatóságunk támogatásával felavatták Hartl Ede emléktábláját a sarudi templom falán. Rá egy esztendőre Hartl Ede emlékszoba nyílt Újlőrincfalván. Ebben az évben, ehhez kapcsolódva Szuromi Rita és Fejes Lőrinc kiskörei szakaszmérnökünk megírta Újlőrincfalva történetét bemutató könyvét. Tavaly tanulmány is megjelent Hartl Edéről, családjáról és utódai sorsáról.
Idén ükunokája, Hibay Éva kezdeményezésére Kátay László zeneművet írt Tiszahalász pusztulásáról és Hartl Ede tetteiről. A mű ősbemutatóját a poroszlói Tisza-tavi Ökocentrum kikötőjében rendezik június 28-án 19 órától, egri művészek közreműködésével.
A szervezők azt ígérik: a tragédia egykori helyszínén bemutatandó, In memoriam Tiszahalász című zenemű a különlegességek hangversenye lesz. Az árvízi hajós tettei, embersége előtt az ükunoka tiszteleg, aki fuvolaművész és művésztanár a Helsinki Sibelius Akadémián, valamint az egri Eszterházy Károly Főiskolán. A zeneműben az ember, a természet és a hangszerek nyelvén, hangjain idézik fel 1876. márciusát. Az előadóművész a vízen játszik, a közönségnek lehetősége lesz csónakból és a partról hallgatni a művet. Kátay László zenéje monumentális hangzással vetíti elénk az ember és a víz évszázados harcát.