Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság

Mint arról többször is beszámoltunk honlapunkon, idén először kísérletképpen a Tisza-tó vízszintjét április 24-től június 3-ig 750 centiméterre (88,82 mBf szintre) emeltük, amire árvízmentes időszakban még nem volt példa. A kísérleti üzemmód hatása összességében pozitív, különösképpen a tározó halállományának szaporodására.

A víztér halászati hasznosítója, a Tisza-tavi Sporthorgász Nonprofit Kft. még április elején igényként fogalmazta meg, hogy tavaszi árhullám hiányában, a természetes halszaporulat elősegítése érdekében szükség lenne a természetes vízjárást közelítő üzemrend alkalmazására, és a duzzasztási vízszint időszakos megemelésére tettek javaslatot. A KÖTIVIZIG a vízgazdálkodási, vízkár-elhárítási szempontok mérlegelését követően – a tó több idegenforgalmi szereplőjének bevonásával – kezdeményezte a Kisköre-felső vízmércén mért 750-5 cm-es vízszint beállítását.
A kísérleti üzemrend tapasztalatainak kiértékelése a napokban lezárult. Bebizonyosodott, hogy a szokásos nyári duzzasztási szintnél 25 centiméterrel magasabb vízállás egyértelműen hozzájárult a sikeres halszaporulat ökológiai és halélettani feltételeinek javulásához. Vitathatatlan pozitívum az ívásra alkalmasabb víztömeg, a friss víz hígító hatása, a hidrosztatikai nyomás emelkedése, valamint a halak vízterek közötti migrációjának nagyobb szabadsága.
A tapasztalatok szerint azonban a vízszintemelés önmagában nem elég a természetes halszaporulat nagyarányú növeléséhez. Ehhez szükséges az ívásra alkalmas szubsztrátumot, növényzetet évről-évre produkálni képes, a vízszintemeléssel elönthető területek növelése. (A halszaporulat feltételei kedvezőbbé tehetők abban az esetben is, amikor érkezik az ívási időszakban árhullám. Olyan, a nyári vízszint felett lévő, szárazon művelhető gyepterületek kialakításával és fenntartásával, amelyek szintén alkalmasak ívási szubsztrátumként. Abban az esetben, amikor az árhullám tartóssága kevés az ikrák kikeléséhez és az ivadék kellő mértékű kifejlődéséhez, a módszer kombinálható a gyepfelületeken művi létesítményekkel végzett vízvisszatartással. Amikor pedig az ivadék eléri nagyobb arányú túléléshez kedvező fejlettséget, a vízzel együtt visszavezethető vagy lehalászással áthelyezhető a kedvező életfeltételeket biztosító vízterekbe.)
A Kiskörei Vízlépcsőhöz tartozó tározótér, azaz a Tisza-tó vízkár-elhárítási létesítményei, pl. a hullámverés elleni védművek, és az ide települt idegenforgalmi infrastruktúra elemei (kikötők, szabadvízi strandok stb.) a jelenleg is érvényes vízjogi üzemeltetési engedélyben meghatározott vízszinttartományra lettek kiépítve. Ebből következik, hogy kedvezőtlen hidrometeorológiai események hatására jelentős vízkár-elhárítási és gazdasági kockázat jelentkezhet. A jelenlegi kiépítettség mellett a károk elkerülésének egyetlen eszköze vízszint csökkentése, ami viszont mindig magában hordozza az ikrapusztulás veszélyét, főként a gátoldalak gyepzónájában. Amennyiben a nagyobb halszaporulat elérése miatt kell a magasabb vízszint, úgy a védművek és egyéb létesítmények megfelelő mértékű kiépítése indokolt. Ez vízgazdálkodási érdekeket is szolgál, prognosztizálható ugyanis az aszályhajlam, valamint a hidrometeorológiai és vízjárási szélsőségek gyakoriságának növekedése, ezért egyre gyakrabban válik szükségessé – emelt duzzasztási vízszint alkalmazásával – többlet vízkészlet biztosítása.
A kísérleti üzemrend ideje alatt több alkalommal támadt fel viharos szél, ami a vízszint ideiglenes csökkentését indokolta a hullámverés okozta károk megelőzése, mérséklése érdekében. Ezzel kapcsolatosan megállapítható, hogy a károk jelentős része hasonló nagyságrendben, a normál nyári duzzasztási vízszint mellett is bekövetkezett volna. (Különösen igaz ez a nagy meghajtási hossznak kitett partszakaszokra, ahol a hullámfelfutás a néhány deciméterrel alacsonyabb vízállás esetén is kialakult volna.)
Összességében a kísérleti üzemrend beváltotta a hozzá fűzött reményeket, a hatékonyság növelése és a kockázatok csökkentése érdekében azonban szükséges további „finomítása”.