Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság

2006 tavaszán vonult le az az árhullám, amely Tiszakécske alatt – mintegy 270 kilométer hosszúságban - egészen a Dunáig, valamint a Hármas-Körösön Mezőtúr-árvízkaputól a tiszai torkolatig új vízállásrekordokat állított fel. Ez az árvíz azért is emlékezetes, mert hatványozott veszélyt idézett elő a gátak sorozatos megcsúszása a Körös-zugban, ami indokolta Szelevény, Tiszasas és Csépa lakosságának kitelepítését. Végül emberfeletti munkával, széles körű összefogással, és nem utolsósorban innovatív védekezési módszerekkel sikerült megakadályozni a katasztrófát.

A Tisza-völgyben hosszú ideig nem alakult ki komolyabb árvíz, aztán a folyó az ezredfordulóhoz közeledve évente megmutatta erejét. Először 1998-ban, majd 1999-ben, utána pedig 2000-ben vonultak le hatalmas árhullámok, utóbbi Kiskörétől Szolnokon át Nagyrévig haladta meg a valaha mért legmagasabb vízszinteket. 2006 kora tavaszán baljós hidrometeorológiai jelek és események sora figyelmeztette a vízügyi szolgálatot arra, hogy a Tisza ezúttal is fenyegeti a térséget. Különleges volt az az időszak, mert addig nagyon ritkán fordult elő, hogy a négy nagy folyónk (a Duna, a Tisza, a Maros és a Körösök) árhulláma egy időben találkozzon.

Ezek együttes hatására Tiszakécske alatt végig a Tiszán, a Hármas-Körösön, Mezőtúr-árvízkapu alatt új rekord vízszintek alakultak ki. A marosi és körösi árhullám felfelé Szolnokig, lefelé pedig a vajdasági Törökbecséig éreztette hatását. A Tisza Szolnoknál 1013 centiméteren, Tiszaugnál 946 centiméteren, az addig mért legmagasabb szint (LNV) felett 14 centiméterrel, Csongrádnál 1033 centiméteren (LNV felett 39 centiméterrel), Szegeden 1009 centiméterrel (LNV felett 49 centivel) tetőzött. A Hármas-Körös Szarvasnál 986 centiméteres (LNV felett 32 centivel), Kunszentmártonnál pedig 1041 centiméteres vízállást (LNV felett 56 centivel) ért el.

Az árhullám a Közép-Tiszán – még azokon a szakaszokon is, ahol a maximumot nem haladta meg -, az addig mért leghosszabb ideig volt a töltések méretezésére előírt mértékadó árvízszint felett. A hosszan tartó magas vízállás miatt a töltések teljesen átáztak, tíz helyen a stabilitásukat is elveszítették, ezért sok esetben volt szükség a töltés állékonyságának biztosítására. A megtámasztást szolgáló ideiglenes védművek a legtöbb esetben kaviccsal töltött PP zsákokból épült bordák voltak, de ahol nem volt idő ezek kivitelezésére, ott a kaviccsal töltött konténerzsákokat alkalmaztak, amelyeket katonai helikopterek szállítottak a beépítési helyeikre.

A szükség szülte innovatív megoldásként ekkor próbáltak ki az egy köbméteres műanyag konténert, amelyet üresen két ember is könnyedén a helyére tud emelni, ezután kis teljesítményű szivattyúval a folyóból néhány perc alatt vízzel feltöltve egy tonna ellensúlyt képezett, sokadmagával megakadályozandó a további töltéscsúszást. A súlyos töltéssuvadások miatt április 21-én a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Védelmi Bizottság elrendelte Csépa, Szelvény és Tiszasas kitelepítését. A lakók egy része azonban helyben maradt és a vízügyi szakemberek útmutatásával segédkezett a védekezésben.

A vízügyi szolgálat irányítása mellett a gyors és szakszerű beavatkozásoknak, s nem utolsósorban a védekezésben közreműködők (többek között a katasztrófavédelem, honvédség, önkéntesek) példa értékű összefogásának köszönhetően töltésszakadás nem történt. Ha a megerősített védművek nem bírták volna az addig soha nem tapasztalt terhelést a Körös-zugban, az elöntésből keletkező közvetlen kár értéke megközelítette volna a 40 milliárd forintot, az újjáépítés költsége pedig ennek a többszörösét emésztette volna fel.

A 2006 tavaszi árvízi védekezés során mintegy hatmillió homokzsákot, 16 ezer tonna követ, 181 ezer köbméter földet és homokot használtak fel, összesen 123 kilométer hosszan épült töltésmagasítás, illetve nyúlgát, 50 kilométer hosszan hullámvédelem, a mentett oldali bordás megtámasztások együttes hossza pedig megközelítette az 54 kilométert. A legkritikusabb időszakban a védekezésben több mint 9 ezren működtek közre, köztük több vízügyi igazgatóság munkatársa, 1500 katona és mintegy 3000 önkéntes. A védekezés költségei a Közép-Tisza vidékén elérték a 7 milliárd forintot.

Ez az árhullám bizonyítékot szolgáltatott arra, hogy a 2000. évi rekord árvíz nem egy kiugró, több évtized múlva talán megismétlődő hidrometeorológiai tényezők egybeesésének következménye, hanem a Tisza és mellékfolyói vízlevezető képessége drasztikus romlásának eredménye.Azóta megtörtént a súlyosan sérült töltésszakaszok helyreállítása, európai uniós támogatással pedig több milliárd forint értékű védműfejlesztés valósult meg a térségben, megszüntetve a magassági és keresztmetszetbeli hiányosságokat.

2006 Körös-zug - árvízi krónika

Április 3. A Tisza vásárosnaményi tetőzése alapján az előrejelzések az 1999. évi vízszint közeli értékeket jeleznek a Közép-Tiszán.
Április 4. A Védelmi Törzs ülésén a védelemvezető kiadja az utasítást a felkészülési szintekről, a felkészülési terveket aktualizálják, majd a délutáni órákban a várható munkákról a Szolnok alatti magasparti települések polgármestereit tájékoztatják.
Április 5. Ülésezik a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Védelmi Bizottság.
Április 6. A védelemvezetői utasítás a végrehajtandó felkészülési munkákról április 12. 12 órai határidővel, mely szerint magasparti védmű építése 13 020 folyóméter, nyúlgát építése töltésen 19 540 fm, megtámasztás 2 710 fm, míg hullámverés elleni védelem kiépítése 43 371 fm hosszon szükséges.
Április 12. A megadott határidőre az előre tervezhető védelmi munkák elkészülnek, a védelmi bizottság ülésén pedig határozat születik a rendkívüli tiszai áradás feladatairól. Döntés születik arról, hogy a nyíregyházi védelmi osztag kirendelése április 13-tól válik szükségessé.
Április 13. Az előrejelzések szerint Szolnoknál a vízszint április 14-én meg fogja haladni a mértékadó árvízszintet (MÁSZ), ezért a vezetés javaslatot tesz a rendkívüli készültség elrendelésére az OMIT felé, amit a védelmi bizottság határozatban megerősít.
Április 14. A vízszint eléri a MÁSZ-t, ezért 13 órakor kihirdetik az árvízi veszélyhelyzetet és a rendkívüli árvízvédelmi készültséget.
Április 15. Az újabb tiszai árhullám miatt új előrejelzés és felkészülési szint: az árvízszint a Körös-zugban a korábbi maximum felett várható.
Április 16. A Körösök vízgyűjtőjén hullott csapadék miatt új előrejelzés és felkészülési szint a Hármas-Körös vonatkozásában is. Ennek alapján az érintett árvízvédelmi szakaszon 9,5 km hosszon megkezdődik a töltésmagasítás kiépítése.
Április 18. Megjelenik az első töltéscsúszás Tiszaug térségében.
Április 19. Befejeződnek a töltésmagasítási munkálatok a Körös-zugban.
Április 21. Reggel 9 órakor a Hármas-Körös jobb partján, a 0+500 szelvényben 90 méter hosszan megcsúszik a töltés. 9 óra 50 perckor az első helikopter segítségével a vízügyi szakemberek megkezdik a bevetést. Délben repedés jelenik meg a korona középvonalán, ezért a védelemvezetés javaslatot tesz Szelevény, Csépa és Tiszasas kitelepítésére, amelyet a védelmi bizottság elfogad és 14 óra 30-kor kihirdetik a
kitelepítés elrendelését. Az este folyamán 750 katona, 12 PTSZ, 6 komp és 8 helikopter dolgozik a bevédésnél. Tetőzés Szolnokon reggel 7 órától másnap 19 óráig 1013 cm-rel. Ugyancsak tetőzik a folyó Szegednél 1009 cm-rel, LNV felett 49 centivel.
Április 22. A Hármas-Körös jobb partjának 10+400 szelvényében, Szelevény közelében, majd a 13+100 szelvényben, Istvánháza térségében is megcsúszik a töltés. A lokalizációs vonalak megépítése szükségessé válik, ezért megkezdi működését a Lokalizációs csoport és elindulnak az ellenőrző mérések. Tetőzés Tiszaugon 946 cm-rel és Csongrádon 1033 cm-rel, mindkét szelvényben LNV felett.

Április 23. Megkezdődik a lokalizációs védvonal építése. Újabb töltéscsúszás jelentkezik, ezúttal a Hármas-Körös jobb parti, 0+700-as szelvényben. A védelmi bizottság módosítja a kitelepítéssel kapcsolatos rendeletét: a 86 méter tengerszint felett fekvő településrészekre visszatelepülhetnek a lakosok. Szükségessé válik lokalizációs koordinátor bevonása, ezért dr. Csonki István, a KDT-KÖVIZIG igazgatója a helyszínre érkezik és megtörténik a lokalizációs művek helyszíni pontosítása.
Április 24. Véglegesítik a lokalizációs tervet.
Április 25. Újabb két töltéscsúszás történik a Hármas-Körös jobb partján, ezúttal Mesterszállás térségében válik szükségessé az azonnali beavatkozás.
Április 27. Az eddig észlelt töltéscsúszások stabilizálódni látszanak. A lokalizációs védvonalak megépítése 10 helyszínen befejeződik. A védművek közül 6 070 méternyi 75 ezer köbméter földből épült, míg a fennmaradó 1 570 méter homokzsákok felhasználásával készült el.
Április 28. Ezúttal Lakitelek közelében csúszik meg a töltés.
Április 29. Megkezdődik a lokalizációs művek véglegesítése.
Május 1. Még mindig nincs vége a csúszásoknak, ismét Istvánháza mellett történik ilyen esemény.
Május 5. A megyei védelmi bizottság engedélyezi, hogy a kitelepített falvak lakói visszaköltözzenek otthonaikba.
Május 9. Megszűnik az árvízi veszélyhelyzet.

Archív felvételeink 2006 tavaszán a védekezés mozzanatait örökítették meg.